EYBL: MÁSODSZOR KŐBÁNYÁN

 

(Írta: Botár László)

Hét végén kerül sor Kőbányán, a Zsíros Tibor Kosárlabda Csarnokban az EYBL-sorozat viadalára az U14-es korosztályban. A Zsíros Tibor Kosárlabda Akadémia az előző évad után a most zajló szezonban is rendez EYBL-tornát. Az akadémia elnökével, Hajdu Péterrel beszélgettünk a rendezvény kapcsán.

Elnök úr, kezdjük kicsit messzebbről, régebbről. Milyen hagyományai vannak a kosárlabdának a főváros X. kerületében?

Akkor jó messziről kell kezdeni! Ebben a kerületben hagyományosan - persze a labdarúgáson kívül - a küzdősportok és a kézilabda volt a fő sportág. A kosárlabda mindössze üzemi szinten volt jelen az akkori NB III-ban, illetve az NB II-ben szerepelt az Orion és a Kőbányai Sörgyár. Utánpótlás-nevelésről nem is beszélhettünk. Később, amikor a Ganz-Mávag a Népligetbe költözött, már több kőbányai kosaras nevelkedett a Kismartoni úton. Mávagos volt pl. Galamb Pista, Gál Jani, Újvári Miki, Kalmár Peti, Németh Kancsó, Szirányi Gyuri és egy rövid ideig Losonczy Árpi, hogy csak a legismertebbeket említsem. Az utánpótlás terén is jó munka folyt, több korosztályos válogatott és NB I-es játékos pallérozódott a Zsíros Tibor nevével fémjelzett klubban. A rendszerváltás után szétestek a nagyvállalatok, újra kellett szervezni a sportot, így a kosárlabdát is. Abban az időben elsősorban az önkormányzatok karolták fel a sportot és így 1997-ben a Kőbányai Önkormányzat segítségével alapítottuk meg a Darazsakat, ahol kifejezetten csak és kizárólag utánpótlás-nevelés folyt. Első eredményeink a 2000-es évek elejétől kezdődően jelentkeztek, amikoris több korosztályban országos döntőbe kerültünk, sőt meg is nyertük azokat. Nálunk nevelkedett többek között Harazin Tamás (Szolnok, Falco, Pécs), Takács Norbert (Sopron), Kovács Domokos (Kaposvár), Lepsényi Ádám (Pécs), Szondi Dóra (BSE), Lilik Melinda (Soproni Postás) és Bach Boglárka (Vasas, Diósgyőr). A maiak között is vannak ígéretes tehetségek, több játékosunk szerepel a különböző Budapest-válogatottakban.

Az előző évadban kacsolódtak be az EYBL sorozatba, idén már két csapattal indulnak, ami arra utal, jónak, hasznosnak tartják a viadalt. Miért?

Igen az előző évben a 2002/2003-ban született fiú csapatunk az elmúlt bajnoki évben folyamatosan jól szerepelt és az országos döntőben is remekül megállta a helyét. Ők most az október végén, a MAFC-on rendezett U16-os tornán szerepeltek és bár mindössze egyszer nyertek, jó mérkőzéseket vívtak és nagy hasznukra vált a nemzetközi megmérettetés. Erre számítok U14-es csapatunktól is, ahol szintén több feltörekvő fiatal tehetség található, akik bekapcsolódhatnak a nemzetközi vérkeringésbe. A cél az, hogy ezek a gyerekek, akik kiemelkednek korosztályukból, kaphassanak egy olyan lehetőséget, ami a fejlődésüket szolgálja. Nem mindegy, hogy mindig ugyanazokkal játszunk, vagy nálunk erősebbekkel. Fejlődni akkor fognak, ha megmérettetnek. Ma már kevés, ha csak hazai csapatok játszanak egymás ellen a különböző bajnokságokban, hiszen Európában, de a környező országokban is már megjelentek az alacsonyabb korosztályokban is a külföldi játékosok. Nem megvetendő szempont az sem, hogy ezeket a találkozókat már figyelemmel kísérik a játékos megfigyelők és bizony nem mindegy, hogy kinek a neve kerül bele a noteszukba.

A tavalyi rendezés tapasztalataiból mit tudnak hasznosítani a hét végén kezdődő viadal szervezésénél?

Úgy gondolom, tavaly minden rendben volt, ezt a visszajelzést kaptuk az EYBL képviselőitől is. Először pl. innen volt élő közvetítés az interneten, melyet mára a szervezők már követelményként írnak elő. Itt már egy kicsit belekóstolnak a profi életbe is a gyerekek. Meg van szabva, hogy minimum háromcsillagos szállodai elhelyezés szükséges, nem mindegy az étkezés minősége, van licenc-díj, meg van szabva, milyen csarnokban játszhatóak a mérkőzések. Ezeket a feltételeket mi tudjuk vállalni és persze próbálunk a magunk módján hozzátenni is, hogy minél jobban ki tudjuk szolgálni vendégeinket, akik majd jó emlékekkel térnek haza Kőbányáról. Egyébként a torna rangját emeli az is, hogy elvállalta a fővédnökséget dr. György István, Budapest kormánymegbízottja és Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere. Az ő támogatásuk egyébként is fontos szerepet tölt be a klub életében.

A Zsíros Akadémia edzői csapatában, mint egy jó csapatban vannak rutinos, tapasztalt szakemberek, s feltörekvő fiatalok. Milyen a munkakapcsolat a különböző edzőgenerációk tagjai között?

Szerintem az egyik legjobb az országban. Négy szakedzőnk mindegyike többszörös korosztályos országos bajnok, válogatott játékosok sokaságát nevelték az elmúlt években. Az ő filozófiájuk az, hogy segítsék azokat a fiatalokat, akik tanulni szeretnének tőlük. Nincs rivalizálás, nincs irigység. A fiatalok is - bár saját elképzelésük alapján tervezik edzéseiket – mindig kikérik véleményüket. Szerencsére nagyon jó az edzői közösség, nemcsak a pályán, hanem a pályán kívül is összetartanak, segítik egymást. Ezen kívül persze végre kell hajtani az akadémiai programot, melyet inkább az idősebbek elképzelései alapján készítettünk, de benne van a fiatalok több elképzelése, javaslata is.

A saját U14-es csapat szempontjából milyen céllal, elvárással várják a hazai rendezésű tornát?

Nem szeretnék semmilyen elvárással felesleges terhet rakni a gyerekek vállára. Azt szeretném, ha becsülettel helytállnának, a pályán szívüket-lelküket és legjobb tudásukat adnák és akkor a jó eredmény sem maradhat el. A fő cél azonban az, hogy pallérozódjanak, erősödjenek és amikor 2024-ben a budapesti olimpián a magyar válogatott összeállítása kikerül a nagy kijelzőre, minél több, Európa-bajnok legendánk Zsíros Tibor nevével fémjelzett akadémián nevelkedett kosaras nevét olvashassuk.