VÉLEMÉNY - VÁLTOZÁSOK A ZSÍROS TIBOR KOSÁRLABDA CSARNOKBAN

 

Az utóbbi időben értesültünk a Kada Mihály Általános Iskolába járó gyerekek szüleitől, hogy szülői értekezletek keretében azt kommunikálja az iskola, hogy egyesületünk ellehetetleníti a testnevelés órákat és a kosárlabda csarnokot az iskola nem, vagy csak nagyon korlátozottan használhatja, illetve biztatja a szülői munkaközösséget, hogy május végén gyűjtsenek aláírásokat „a tornacsarnok visszaszerzése" ügyében.

Megkönnyítve azok dolgát, akik nemcsak az egyoldalú tájékoztatás alapján szeretnének dönteni a „petíció” aláírásáról, az alábbiakat szükségesnek tartom közzé tenni.

2017. január elsejével valóban történt egy változás az iskola életében, mert a törvény alapján az önkormányzat helyett a tankerületi központ lett a fenntartó. Ez azt eredményezte, hogy az iskola épületét az önkormányzat átadta vagyonkezelésbe a tankerületnek megállapodás alapján, de az óvodát és a kosárlabda csarnokot (és nem tornacsarnokot) továbbra is önkormányzati működtetésben tartotta. A megállapodás azt tartalmazza, hogy a tankerület (és általa az iskola) továbbra is térítésmentesen használhatja a csarnokot testnevelés óra céljaira naponta 8.00-15.00 óra között. Minden egyéb használatban az üzemeltetővel kell megállapodni.

Mi változott? Elsősorban az, hogy a kosárlabda csarnok már nem az oktatási intézmény része, hanem önálló, az önkormányzat kezelésében lévő sportlétesítmény. Az iskola eddig 7.00-16.00 közötti időben használhatta a csarnokot, ez az idő ugyan szűkült, de 7.00-8.00 között soha, 15.00-16.00 között nagyon ritkán vették igénybe a csarnokot. Ezeket az időket most takarításra, előkészítésre lehet felhasználni. A büfét és a mosdókat használta az iskola, ez nem változott. A mozgássérült öltözőt oktatási teremként (ezzel nem értettünk egyet, mert véleményünk szerint nem szabályos) használta az iskola, ez sem változott. Az udvarban lévő parkoló is ugyanúgy rendelkezésére áll a tanároknak, mint eddig (ez az iskolának valamiért központi kérdés annak ellenére, hogy a Gergely utcában már lehet parkolni). A szertár területe nem változott, ott annyi történt, hogy az úgynevezett "nehéz szereket" el kellett távolítani, mivel a 2016. augusztus 30-án az akkori fenntartók (Önkormányzat és Tankerület) és az egyesület által elfogadott házirend nem engedi használni a teremben, csak ezt az iskola (testnevelők) eddig figyelmen kívül hagyta mondván, hogy nem értenek vele egyet. Változás, hogy megszűnt a külön tanári öltöző, mert a megváltozott körülmények okán az üzemeltetésnek - gondnokság elhelyezése - erre szüksége van. A tanárok - mint más iskolában is – a tanári szobában vagy a szertár egy részében tudnak elhelyezkedni, adminisztrálni, illetve az öltözőkben (pl. az említett mozgássérült öltözőben) a higiéniai igényeiket is kielégíthetik. Ezen kívül mindennapi felszereléseiket is tárolhatják az erre kialakított szekrényben. A szertárban való elhelyezés ellen az üzemeltető nem emelt kifogást.

A fentiek alapján elmondható, hogy az önkormányzat igen gálánsan kezelte a helyzetet, hiszen továbbra is fedezi a kosárlabda csarnok rezsiköltségét, vagyis az iskola tanulói térítésmentesen használhatják (melyik másik kerületi iskolának van ilyen lehetősége?). Ezen kívül az általa kijelölt üzemeltető szinte minden eddigi használatot biztosít, beleértve a kondicionáló terem és a stúdió használatát is.

Mi akkor a probléma? Valószínűleg az, hogy az iskola nem vette figyelembe, hogy a gidres-gödrös (többségében parkolónak használt) bitumenes pályája helyén épült sportlétesítmény alapvetően kosárlabda csarnokként funkcionál és nem tornateremként, melyet önkormányzati támogatással a KDSE épített a forrás előteremtésével és bizony nem kevés nehézséggel. A vita akkor keletkezett, amikor kértük, hogy a terem megóvása érdekében ne használják a nehéz tornaszereket (szekrényeket, padokat, gerendát, zsámolyokat) - arra ott van a régi tornaterem -, mert a tapasztalatok alapján rengeteg sérülést okoz a parkettán. Erre nem voltak hajlandók, sőt szinte nap mint nap úgy rendezték be a termet, hogy állandóan ezek a szerek kerültek használatba. Természetesen a sok ki-be hordás alkalmával óhatatlanul is leejtették a gyerekek (akik ezért nem okolhatóak) a szereket, ezen kívül a védőgumi is sokszor elégtelennek bizonyult és bizony össze-vissza van karcolva, illetve darabok vannak kihasítva több helyen a drágán lerakott parkettán. Többször jeleztük, hogy a testnevelés tantervet más módszerekkel is lehet teljesíteni, de süket fülekre találtunk. Számos többdiplomás testnevelővel is konzultáltam, akik véleménye szerint az iskola honlapján is megtalálható kerettanterv testnevelésre vonatkozó részét közel száz százalékban végre lehet hajtani a csarnokban a kifogásolt sportszerek használata nélkül, modernebb eszközök használatával (ezek a szertárban többnyire megtalálhatók). Halkan jegyzem meg, hogy amíg a kosárlabda csarnok nem épült meg, addig hogy teljesült a tanterv, ha azt anélkül nem lehet megoldani? A fennmaradó rész némi átszervezés segítségével (más iskolákban is működik) és a kis teremben teljesíthető.

Tehát ezután fogadta el az Önkormányzat és a Tankerület velünk egyetértésben azt a házirendet, amit aztán egyáltalán nem tartott be az iskola azzal, hogy ők nem értenek egyet vele. Vagyis őket nem érdekelte, hogy a két fenntartó milyen szabályokat alkotott, továbbra is nap mint nap használták a nehéz szereket és persze ha jeleztünk egy újabb sérülést, azt vagy nem fogadták el, vagy egyszerűen nem reagáltak rá.

Úgy gondolom, hogy egy majd félmilliárd forintos létesítmény megóvása minden használónak feladata. Ha akár minimálisan hozzájárult volna az iskola a csarnok létrehozásához, biztos jobban magáénak érezné, de mivel ez nem így történt, úgy gondolják, hogy ez jár nekik és az már másodlagos, hogy mennyire vigyáznak rá. Amikor ez felmerült, mindig azt mondták, ők bizony vigyáznak rá. Tény, hogy voltak erre mutató jelek, ám ahogy ezt csinálták, az nem volt elégséges, illetve eredményes. A parketta tele van karcolással, ütéssel, azt pedig labda nem okozza.

Felszereltünk a csarnokon belül kamerákat - eredetileg mozgáselemzési és mérkőzés közvetítési szándékkal - és kezdeményeztük, hogy a testnevelés órák alatt is legyenek üzemben, mert így kiderülhet, mi mikor történik. Az iskola mereven elzárkózott és a mai napig elzárkózik ez elöl, mondván, a gyerekek személyiségi jogai nem engedik. Tudatom mindenkivel, hogy erre megvannak a megfelelő szabályozók, illetve több helyen működik is az országban ilyen. Mivel a kosárlabda csarnok már nem az oktatási intézmény része, így erre lenne lehetőség és a segítségével rengeteg félreértés tisztázódna. A KDSE foglalkozásait bármikor vissza lehet nézni, ha vita merül fel valamilyen sérüléssel, károkozással kapcsolatban. Az iskola idejében ezt nem lehet. Miért is? Költői a kérdés.

Egy nagy baj azért van: ebben az iskolában sem a vezetés, sem a testnevelők nem szeretik ezt a sportágat. Ez annál is inkább így van, mert alig 8-10 kadás gyerek sportol egyesületünkben és ez a csarnok építése előtt is így volt, vagyis a létszámuk nem emelkedett. Azt azonban, hogy az iskolát komolyan nem érdekli a kosárlabda, az építést megelőzően kellett volna tudatni, mert akkor nem ide épül az egykori Európa-bajnok legenda, Zsíros Tibor nevét viselő kosárlabda csarnok.

Összefoglalva: Az önkormányzat - egyébként gálánsan, hiszen nem dolga - továbbra is fizeti a fenntartási költségeket. Nem fedi a valóságot, hogy a kosárlabda csarnokot nem használhatja az iskola testnevelés órára (az másik kérdés, hogy módszertant kellene váltani és nem az ötvenes-hatvanas évek gyakorlatait használni nap mint nap - amit a gyerekek valószínűleg „nagyon élveznek”), az sem fedi a valóságot, hogy az eddigi egyéb használatuk csorbult volna. Mindössze annyi változás történt, hogy az egy éve előírt házirendet be kell tartani, valamint a testnevelők helyisége gondnoki helyiséggé vált.

A fentieket szeretném figyelmébe ajánlani mindazoknak, akik - véleményem szerint - egyoldalú információk alapján aláírásukat adják a „petícióhoz”.

Hajdu Péter

KDSE Zsíros Akadémia

elnök